Magyar: Pozsega vármegye címere.

Pozsega vármegye címere vágott pajzs, felső mezejében a vágóvonalon két oroszlán ágaskodik. A jobb oldali szablyát tart, rézsútosan előre. A bal oldali jogart tart, a szablyára keresztbe rakva, annak végén lombkoronával, amelyből zászló tekeredik a jogar köré. A címere csaknem azonos gróf buzini Keglevich Péter címerével, akit 1708-ban I. József (1705-1711) nevezett ki a vármegye örökös főispánjává. Az eltérés annyi, hogy alsó mezejében Szlavónai címerét helyezték el, amelyben a két hullámos pólya a Száva és a Dráva folyókat szimbolizálja. A közöttük futó nyest a bőrben fizetendő adóra utal. A vármegye címeres pecsétjét 1745-ben készítették, de Mária Terézia csak 1748-ban adományozta a megyének.

A Dráva és Száva között fekvő Pozsega vármegye eredetileg magyarországi, később az alsó-szlavóniai vármegyék egyike volt. Termékenysége miatt a déli vidékét a rómaiak Aranyvölgynek nevezték. A középkorban 21 vára volt, és a vármegye központját Pozsega várát már Anonymus is megemlítette. 1526 és 1687 között török uralom alatt állt, és ez alatt az idő alatt a magyar földbirtokosok elestek, vagy elmenekültek és helyüket szerbek foglalták el. 1715-ben hivatalosan is Magyarországhoz csatolták, ezt azonban nem hajtották végre. Területe Pozsega székhellyel 4929 km2. 1920-tól Jugoszlávia, ma pedig Horvátország része.